Hírek, események

Elhunyt Dr. Orosz Sándor (1956–2021)

Elhunyt Dr. Orosz Sándor (1956–2021)

 

 

Orosz Sándor 1956. május 12-én született Hajdúböszörményben. Édesapja, Orosz Antal (1926-1987) egy böszörményi vályogvető tíz gyermekének egyike. Részt vett a második világháborúban, majd elvégezte a Magyar Néphadsereg Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáját. Hivatásos katonatiszt volt, a Határőrség Országos Parancsnokságának az állományában szolgált. Édesanyja, Balogh Zsófia (1936-2006) szintén hajdúböszörményi, színész-kereskedő családból származott. A Táncsics Könyvkiadó, később a Népszava adminisztrátoraként dolgozott 1991-ig, amikor nyugdíjba ment. Testvére, Antal (1954) grafikus, egyéni vállalkozó. 1978 óta nős, felesége, Krekó Sára tervező üzemmérnök. Két gyermekük született, Dániel (1981) és Anna (1983). Dániel 3 lányunokával ajándékozta meg a szüleit. Anna szeptemberben születendő kisfiú unoka érkezését már nem élte meg.

 

Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1974-ben érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban. Egy évig Moszkvában az IMO nemzetközi kapcsolatok szakának a hallgatója. 1975 májusa és októbere között a Magyar Néphadsereg Adatfeldolgozó Központjában dolgozott. 1975-1976-ban sorkatonai szolgálatát töltötte Kalocsán, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-, és Jogtudományi Karának a hallgatója lett. 1981-ben jogászoklevelet szerzett, 1983-ban ügyvédi szakvizsgát tett.

 

Az egyetem elvégzése után a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Szolnok megyei jogi irodájának a jogászaként kezdett el dolgozni. 1984 februárjától a Halászati Termelőszövetkezetek Szövetsége munkatársa: kezdetben beosztott jogtanácsos, majd jogtanácsos, végül titkár-helyettes. 1989-től a Haltermelők Országos Szövetségének az igazgató-helyettese, majd 1990 után igazgatója, elnök-igazgatója volt. A szövetség megújításáért, a kor kihívásainak megfelelő átalakításáért sokat dolgozott. Kudarcként élte meg a 2007(?)-ben bekövetkezett szakadást, de azon dolgozott, hogy a kis ágazatban ismét létre jöjjön az egységes érdekképviselet. A már névváltozáson is átesett szövetségtől (MAHAL) 2013 végén lépett ki. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) azonnal alkalmazta, így a halála bekövetkeztéig jogtanácsosként dolgozott. Visszatért az eredeti, imádott szakmájához, de a nagyon várt nyugdíjazását már nem élte meg. 2021. június 9.-én a súlyos betegség legyűrte a szervezetét.

 

Orosz Sándort vonzotta a politika, de csak azért, mert az embereknek szeretett volna jobb körülményeket teremteni. Ő – bár nem volt miniszter - valóban szolgálatnak tartotta a politikai tevékenységét, ami azt tette hitelessé, hogy 1994-től 2006-ig, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZP) egyéni indulójaként választották meg országgyűlési képviselőnek Budapest 3. számú (III. ker.) választókerületében. Az MSZP országos választmányának tagja volt. Az első ciklusokban a Mezőgazdasági Bizottságban foglalt el elnöki, alelnöki pozíciót, 1994-2002 között. Ő vezette az agrárpiaci és szabályozási albizottság munkáját, majd a környezetvédelemmel is elkezdett foglalkozni. 2002-2006-ig az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöki, valamint a Magyar Szocialista Párt Környezetvédelmi Tagozatának elnöki tisztét töltötte be.

 

Orosz Sándor életútjából is kitűnik, hogy minimum két, de inkább három végen égette a gyertyát. Igen keveset foglalkozott önmagával (az egészségével), elsősorban a család volt a mindene, aztán a jogi pálya, a halászat, és a politika iránti elkötelezettségével teremtette meg az egzisztenciáját. Annak ellenére, hogy a politikai nézetekben nem volt mindig egyetértés, a halásztársadalom is hiteles emberként szerette, és fogadta el. Annál is inkább, mert soha nem erőltette a maga nézeteit másokra, mindig tiszteletben tartotta mások nézeteit, politikai elkötelezettségeit.

 

Balogh József, a MA-HAL tiszteletbeli elnöke is úgy emlékezett meg Orosz Sándorról, akivel csaknem három évtizeden keresztül voltak munkatársak a Haltermoszban, hogy a politikai nézeteik ugyan nem egyeztek, de emberileg igen jó, kiegyensúlyozott volt a kapcsolatuk. Pedig beszélgettek is a nézetkülönbségekről, de Sándor mindig tiszteletben tartotta a másik ember nézeteit, véleményét. Ezt azért hangsúlyozta a tiszteletbeli elnök, mert a munkakapcsolatokra is kihatott ez a magatartás, így a munkafeladatok megoldására is koncentrálhattak. A munkatársi kapcsolatokban ki-ki a maga területén képviselte az álláspontját, ha jogi témában kellett állást foglalni, akkor Balogh József a szakmai oldalról támasztotta alá a jogi véleményezést. Mondhatni tehát, hogy erős szakmai munka folyt a szövetségben, mivel Sándor a jogi tudásával meggyőzően tudta a döntéshozók asztalára tenni az érdekképviselet véleményét. Az emberi tisztességéhez, becsületességéhez, nyitottságához nem fért kétség.

 

Balogh József felidézte, hogy Orosz Sándor szociális érzékenysége is átlagon felüli volt. A természetes vízi halászok munkája igen nehéz volt, ezért Sándor jogi eszközökkel küzdött azért, hogy a bányászokhoz hasonlóan a halászok is részesüljenek nyugdíjkor kedvezményben. Ezt nem sikerült elérni, pedig orvosi, és egyéb vizsgálatokkal támasztották alá a javaslatukat. A szociális érzékenysége abban is megmutatkozott, hogy nem csak a halászokkal, a kétkezi munkásokkal, hanem a választó körzetének a lakóival is mindig szót értett. Mielőtt rálépett a politikai pálya ösvényére, tervezte, hogy elvégzi a halászmérnöki kurzust az egyetemen, de erről lemondott akkor, amikor országgyűlési képviselőnek megválasztották. Ezzel együtt magába szívta a halász szakma rejtelmeit, minden halászati ágazatban dolgozótól szívesen tanult, s érdeklődött a szakma rejtelmei iránt. Sűrűn járta az országot, és kereste fel a szövetség tagságát, hogy helyben tájékozódjon a problémákról.

 

Sándor a politikai pozícióját is arra használta, hogy a halászati ágazatot – amely kis ágazat – az ország nagy gazdasági vérkeringésében elhelyezze, megjelenítse. A jogalkotás során mindig kikérte a szakma véleményét, és saját javaslatokkal is „bombázta” a mindenkori kormányt, Országgyűlést. Sikerült megszerveznie a Parlamentben a halász-horgász napot, amelyen a két tábor képviselői mondták el a véleményüket, álláspontjukat. Szoros együttműködést alakított ki a környezetvédelmi tárcával. Nagy vállalkozásának számított, hogy 2000 februárjában zöld utat biztosított a Halászati Lapok megjelenésének, amely hírmagazin 22 év után is havonta megjelenik, és hírt ad a halásztársadalom küzdelmeiről, eredményeiről.

 

Kedves Sándor! A halásztársadalom nem felejt, szívünkben, emlékeinkben örökké élsz.

 

Balogh József, Hajtun György

 



« vissza