Augusztus elsejei hatállyal módosították a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet, a módosítás értelmében mostantól (bizonyos feltételek teljesülése esetén) gyéríthető az eurázsiai hód Magyarországon.
Az agrárminiszter 20/2022. (VII. 29.) AM rendelete a Duna–Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet, valamint a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról:
4. §
(1) A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) Közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért és más célravezető megoldás nincs – a bütykös hattyú (Cygnus olor), a házi veréb (Passer domesticus), a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans), a seregély (Sturnus vulgaris), a hörcsög (Cricetus cricetus) és az eurázsiai hód (Castor fiber) riasztása, elejtése, gyérítése, állományának szabályozása engedélyezhető. A bütykös hattyú (Cygnus olor), a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo), a sárgalábú sirály (Larus michahellis), a sztyeppi sirály (Larus cachinnans) és az eurázsiai hód (Castor fiber) riasztása, elejtése, gyérítése, állományszabályozása során ólomsörét használata tilos. (1a) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések közül csak az engedélyezhető, amely az (1) bekezdésben felsorolt érdekek védelméhez képest nem aránytalan természetvédelmi szempontból.”
(2) A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) gyérítése során a (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában nem minősül a vadászat rendje megsértésének, valamint tiltott vadászati eszköznek és módszernek:
a) a halőr által vadászjegy nélkül végzett gyérítési tevékenység,
b) nagy teljesítményű, 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, lőfegyvernek minősülő légfegyver használata, vagy
c) a nem csak röptében történő elejtés.”
(3) A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. §-a a következő (8a)–(8c) bekezdéssel egészül ki: „(8a) Az eurázsiai hód (Castor fiber) (1) bekezdés szerinti gyérítését az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében a természetvédelmi hatóság engedélyezi, ha
a) a kérelmező az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével, illetve jogszerű használójával, valamint a vadászati jog gyakorlójával megállapodást kötött a tevékenység végzéséről,
b) a gyérítést október 1. és március 31. között végzik,
c) a gyérítést olyan eszközzel és módszerrel végzik, amelyet jogszabály nem tilt a vadászható emlősfajok elfogására és elejtésére, és
d) a gyérítést az engedélyezett módszer végzésére megfelelő képesítéssel rendelkező személy végzi.
(8b) A (8a) bekezdésben biztosított gyérítési lehetőség során elpusztított eurázsiai hód (Castor fiber) egyedi jelölésű származékának a gyérítés engedélyese és a gyérítést végző által történő személyes tartása, hasznosítása, bemutatása – a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott közérdek bizonyításának hiányában is – engedélyezhető, ha természetvédelmi érdeket nem sért. Nem engedélyezhető e származékok adásvétele, cseréje, eladásra történő felkínálása, országból történő kivitele. (8c) A vízvisszatartásra alkalmas, mérhető vízszint különbséget okozó, a vízfolyás teljes keresztmetszetét átfogó, hód által épített struktúra (a továbbiakban: hódgát) elbontásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ha a hódgát elbontása nem közvetlen közegészségügyi vagy közbiztonsági okból történik, akkor az elbontás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hódgát által megváltoztatott élőhelyeken élő védett és fokozottan védett fajok védelmének szempontjai nem sérülnek. Az engedélyezés során mérlegelni kell a vízvisszatartásra alkalmas hódgát környező területek vízellátottságára gyakorolt hatásait, és a bontás vadon élő őshonos szervezetekre, valamint a víztestek morfológiai állapotára gyakorolt esetleges negatív hatásait.”
forrás: https://magyarkozlony.hu/